A rendeletnek nincs a gyermekekről szóló fejezete. Az alábbi cikkek említik őket: a közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz adott hozzájárulás, a jogos érdek, a tájékoztatás nyelvezete, a magatartási kódexek és a felügyeleti hatóságok feladatai.
A jogos érdek nem igazolja az adatkezelést, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, különösen, ha az érintett gyermek.
Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, és információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat közvetlenül gyermekeknek kínálnak, a gyermek személyes adatainak kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte; ennél fiatalabb gyermek esetén csak akkor és olyan mértékben, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.
Az adatkezelő az elérhető technológia figyelembevételével észszerű erőfeszítéseket tesz annak ellenőrzésére, hogy a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.
E szabályok nem érintik a tagállamok általános szerződési jogát, például a gyermeket érintő szerződések érvényességére, megkötésére vagy joghatásaira vonatkozó szabályokat.
A magatartási kódexek pontosíthatják a gyermekek tájékoztatását és védelmét, valamint a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló személy hozzájárulása megszerzésének módját.
Amikor a felügyeleti hatóságok előmozdítják, hogy a nyilvánosság megismerje és megértse az adatkezeléssel kapcsolatos kockázatokat, szabályokat, garanciákat és jogokat, a kifejezetten gyermekeknek szóló tevékenységek különös figyelmet kapnak.
Ha a jogalap a hozzájárulás, és közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról van szó, a 16 év alatti gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló hozzájárulása vagy engedélye szükséges; a tagállamok a korhatárt legfeljebb 13 évre szállíthatják le.A jogi aktus képekben
Az adatkezelés csak akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az egyik jogalap fennáll:
a) hozzájárulás egy vagy több konkrét célból;
b) az érintettel kötött szerződés teljesítéséhez szükséges (vagy a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez);
c) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
d) az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;
e) közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; vagy
f) az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.
A jogos érdekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, különösen, ha az érintett gyermek, és erre a jogalapra a közhatalmi szervek feladataik ellátása során nem hivatkozhatnak.
A c) és az e) pont szerinti adatkezelés jogalapját az uniós vagy a tagállami jog állapítja meg, amelyet a tagállamok pontosabban meghatározhatnak.
Az adatkezelés csak akkor jogszerű, ha hat jogalap közül legalább egy fennáll; a jogos érdekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett érdekei, és arra a közhatalmi szervek feladataik ellátása során nem hivatkozhatnak.A jogi aktus képekbenHa az új célú adatkezelés sem hozzájáruláson, sem a 23. cikk (1) bekezdése szerinti jogszabályon nem alapul, az adatkezelő legalább öt szempontot mérlegel annak megállapítására, hogy az új cél összeegyeztethető-e az eredetivel.A jogi aktus képekben
Ha az adatkezelés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti hozzájáruláson alapul, és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat közvetlenül gyermekeknek kínálják, a gyermek személyes adatainak kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte.
A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén az adatkezelés csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte; a tagállamok jogszabályban alacsonyabb korhatárt is megállapíthatnak, amely azonban nem lehet alacsonyabb a 13. életévnél.
Az adatkezelő az elérhető technológia figyelembevételével észszerű erőfeszítéseket tesz annak ellenőrzésére, hogy a hozzájárulást megadták, illetve engedélyezték; ez nem érinti a tagállamok általános szerződési jogát.
Az adatkezelő a 13. és 14. cikkben említett információkat, valamint a 15–22. és 34. cikk szerinti minden tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva, díjmentesen nyújtja.
A 15–22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet; ez a határidő a kérelmek összetettségére és számára tekintettel szükség esetén további két hónappal meghosszabbítható.
Ha nem tesz intézkedéseket, egy hónapon belül közli ennek okait, valamint azt, hogy az érintett panaszt nyújthat be és bírósági jogorvoslattal élhet.
Csak egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó kérelem esetén, amely jelleget az adatkezelőnek kell bizonyítania, számíthat fel észszerű összegű díjat, vagy tagadhatja meg az intézkedést.
Az érintettet megilleti a tájékoztatáshoz, a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, a törléshez, az adatkezelés korlátozásához, az adathordozhatósághoz és a tiltakozáshoz való jog, valamint az a jog, hogy ne terjedjen ki rá kizárólag automatizált döntés hatálya, mindegyik a maga feltételeivel és kivételeivel.A jogi aktus képekbenAz adatkezelő egy hónapon belül és díjmentesen válaszol a kérelemre; a határidőt szükség esetén további két hónappal meghosszabbíthatja, észszerű díjat felszámítani vagy az intézkedést megtagadni pedig csak egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó kérelem esetén lehet.A jogi aktus képekben
A tagállamok, a felügyeleti hatóságok, a Testület és a Bizottság ösztönzi a magatartási kódexek kidolgozását.
Az adatkezelők vagy adatfeldolgozók egyes kategóriáit képviselő egyesületek és egyéb szervezetek magatartási kódexeket dolgozhatnak ki a rendelet alkalmazásának pontosítására, például az adatvédelmi incidensek bejelentésére vagy az adattovábbításra vonatkozóan. A kódexnek tartalmaznia kell azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a 41. cikk (1) bekezdésében említett szervezet ellenőrizze a megfelelést.
Az 55. cikk szerint illetékes felügyeleti hatóság jóváhagyja a kódextervezetet, ha az kellő és megfelelő garanciákat nyújt.
A több tagállamban végzett adatkezelési tevékenységekre vonatkozó kódexekről előbb a Testület ad ki véleményt, és a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat úgy, hogy a jóváhagyott kódex az Unión belül általános érvényű.
Az egyesületek magatartási kódexeket dolgozhatnak ki, amelyeket a felügyeleti hatóság hagy jóvá, az adatkezelők és az adatfeldolgozók pedig önkéntes tanúsítást kérhetnek, amely nem csökkenti felelősségüket.A jogi aktus képekben
A rendeletben meghatározott egyéb feladatok sérelme nélkül minden felügyeleti hatóság a saját területén ellátja az 57. cikk (1) bekezdésében felsorolt feladatokat, köztük:
ellenőrzi és kikényszeríti a rendelet alkalmazását;
előmozdítja a nyilvánosság tudatosságát;
foglalkozik a panaszokkal;
vizsgálatokat folytat;
jóváhagyja a kötelező erejű vállalati szabályokat; és
ellát minden egyéb, a személyes adatok védelmével kapcsolatos feladatot.
Feladatait az érintett és adott esetben az adatvédelmi tisztviselő számára díjmentesen látja el.
Egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó kérelem esetén az adminisztratív költségek alapján észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja az intézkedést; a kérelem e jellegét neki kell bizonyítania.