Kérdések és válaszok
Az Eureka válaszai
Vonatkozik-e a GDPR az EU-n kívüli vállalkozásokra?
Vonatkozhat. Alkalmazandó az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó Unióban lévő tevékenységi helyének tevékenységeivel összefüggésben végzett adatkezelésre, függetlenül attól, hogy az adatkezelés az Unió területén történik-e.
Az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra akkor terjed ki, ha az Unióban tartózkodó érintettek személyes adatait kezeli, és az adatkezelés áruknak vagy szolgáltatásoknak – akár fizetniük kell értük, akár nem – az érintettek számára történő nyújtásához, vagy viselkedésüknek az Unió területén belüli megfigyeléséhez kapcsolódik.
Az ilyen adatkezelő vagy adatfeldolgozó – kivételekkel – köteles írásban képviselőt kijelölni az Unióban.
Vonatkozik-e a GDPR a magánszemélyekre a magánéletükben?
A természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett adatkezelésre nem.
A (18) preambulumbekezdés szerint az ilyen tevékenység semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe; példaként a levelezést, a címtárolást, valamint az ilyen tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon történő kapcsolattartást és online tevékenységeket említi.
Hozzáteszi, hogy a rendeletet azonban alkalmazni kell azokra az adatkezelőkre és adatfeldolgozókra, amelyek a személyes adatok ilyen személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezeléséhez az eszközöket biztosítják.
Mi minősül személyes adatnak?
A „személyes adat” azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ.
Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat vagy online azonosító, illetve a testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó tényezők alapján azonosítható.
A (26) preambulumbekezdés szerint az álnevesített adat, amely további információ felhasználásával természetes személlyel hozható kapcsolatba, személyes adatnak minősül; az anonim információkra a rendelet nem terjed ki.
A Bíróság értelmezte ezt a rendelkezést; a cikk oldalán az Ítélkezési gyakorlat hivatkozás vezet az ítéleteihez.
Melyek a GDPR fő elvei?
Ezeket az 5. cikk határozza meg. A személyes adatokat:
- jogszerűen és tisztességesen, valamint átlátható módon kell kezelni;
- csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból szabad gyűjteni, és ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon nem szabad tovább kezelni;
- megfelelőknek, relevánsaknak és a szükségesre korlátozottaknak kell lenniük;
- pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük;
- azonosításra alkalmas formában csak a szükséges ideig szabad tárolni, az archiválásra, a kutatásra és a statisztikai célra vonatkozó kivételekkel; és
- megfelelő biztonságot nyújtó módon kell kezelni.
Az adatkezelő felelős a megfelelésért, és képesnek kell lennie annak igazolására („elszámoltathatóság”).
Mindig szükség van hozzájárulásra?
Nem. Az adatkezelés csak akkor és annyiban jogszerű, ha és amennyiben a 6. cikk (1) bekezdésében felsorolt hat jogalap közül legalább egy fennáll; a hozzájárulás ezek egyike.
A többi jogalap az, hogy az adatkezelés szükséges:
- az érintettel kötött szerződés teljesítéséhez vagy a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez;
- az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez;
- az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelméhez;
- közérdekű vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához; vagy
- az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez, ha ezekkel szemben nem élveznek elsőbbséget az érintett érdekei.
A 9. cikk további feltételeket ír elő a személyes adatok különleges kategóriáira.
Mitől érvényes a hozzájárulás?
A rendelet szerint „az érintett hozzájárulása” az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.
Az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett hozzájárult. Ha a hozzájárulást kérő írásbeli nyilatkozat más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet azoktól egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni.
Annak megállapításakor, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni többek között azt, hogy a szerződés teljesítését olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájáruláshoz kötötték-e, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.
Visszavonható-e a hozzájárulás?
Igen. Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja, és a hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását. Az érintettet erről a hozzájárulás megadását megelőzően tájékoztatni kell.
A visszavonás nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapult, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja, az érintett kérheti az adatok törlését.
Mi a jogos érdek?
A 6. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerint az adatkezelés jogszerű, ha az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.
A közhatalmi szervek feladataik ellátása során végzett adatkezelésre nem hivatkozhatnak erre a jogalapra.
A (47) preambulumbekezdés az érintett észszerű elvárásaira utal, és példaként a csalások megelőzését és a közvetlen üzletszerzést említi.
A Bíróság értelmezte ezt a rendelkezést; a cikk oldalán az Ítélkezési gyakorlat hivatkozás vezet az ítéleteihez.
Kezelhetők-e egészségügyi vagy más érzékeny adatok?
A rendelet a „személyes adatok különleges kategóriái” kifejezést használja.
A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a szexuális életre vagy szexuális irányultságra vonatkozó személyes adatok kezelése tilos, kivéve, ha a 9. cikk (2) bekezdésében felsorolt tíz eset valamelyike fennáll.
Ezek közé tartozik:
- a kifejezett hozzájárulás (kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog ezt kizárja);
- a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jog, ha uniós vagy tagállami jog, illetve kollektív szerződés ezt lehetővé teszi;
- a létfontosságú érdekek, ha az érintett fizikai vagy jogi cselekvőképtelensége folytán nem képes a hozzájárulását megadni;
- az érintett által kifejezetten nyilvánosságra hozott adatok;
- a jogi igények; és
- a jogszabályon alapuló, garanciákkal kísért közérdekű, egészségügyi és kutatási célok.
Hány éves kortól adhat hozzájárulást egy gyermek online?
Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, és közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról van szó, a gyermek személyes adatainak kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. 16 év alatt csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.
A tagállamok jogszabályban alacsonyabb korhatárt is megállapíthatnak, amely azonban nem lehet alacsonyabb a 13. életévnél.
Az adatkezelőnek az elérhető technológia figyelembevételével észszerű erőfeszítéseket kell tennie az ilyen hozzájárulás ellenőrzésére. A tagállamok általános szerződési jogát ez nem érinti.
Mennyi ideje van az adatkezelőnek egy kérelem megválaszolására?
Az adatkezelő a 15–22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet.
Ez a határidő a kérelmek összetettségére és számára tekintettel szükség esetén további két hónappal meghosszabbítható; a meghosszabbításról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet.
Ha nem tesz intézkedéseket a kérelem nyomán, egy hónapon belül közölnie kell ennek okait, és tájékoztatnia kell az érintettet arról, hogy panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.
Kerül-e valamibe egy kérelem?
Főszabály szerint nem. A 13. és 14. cikk szerinti információkat és a 15–22. és 34. cikk szerinti tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell biztosítani.
Ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő az adminisztratív költségek figyelembevételével észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja az intézkedést; e jelleg bizonyítása az adatkezelőt terheli.
Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel.
Kaphatok-e másolatot az adataimról?
Igen. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha igen, jogosult a személyes adatokhoz és többek között a következő információkhoz hozzáférést kapni:
- az adatkezelés céljai;
- a címzettek;
- lehetőség szerint a tárolás időtartama;
- a forrásra vonatkozó minden elérhető információ; és
- a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye.
Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja; az elektronikus úton benyújtott kérelemre széles körben használt elektronikus formátumban kell válaszolni, kivéve, ha az érintett másként kéri.
A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.
Megillet-e „az elfeledtetéshez való jog”, és mikor nem?
A 17. cikk a törléshez való jogot biztosítja, amelyet a cikk címe „az elfeledtetéshez való jog” néven is említ.
Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül köteles törölni a személyes adatokat, ha hat ok valamelyike fennáll, például:
- a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből gyűjtötték őket;
- az érintett visszavonja hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; vagy
- a személyes adatokat jogellenesen kezelték.
A jog nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:
- a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
- jogi kötelezettség teljesítése céljából;
- közérdekű vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
- népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
- archiválás, kutatás vagy statisztikai cél érdekében, a 17. cikk (3) bekezdésének d) pontjában foglalt feltételekkel; vagy
- jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
Tiltakozhatok-e a közvetlen üzletszerzés ellen?
Igen. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.
Tiltakozás esetén a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. Erre a jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni a figyelmét, egyértelműen és minden más információtól elkülönítve.
Dönthet-e rólam egy számítógép önállóan?
Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.
Ez nem alkalmazandó, ha a döntés:
- az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;
- meghozatalát az uniós vagy tagállami jog megfelelő garanciák mellett lehetővé teszi; vagy
- az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.
A szerződés és a hozzájárulás esetében az adatkezelő legalább a következő jogokat biztosítja:
- az emberi beavatkozás kérése;
- az érintett álláspontjának kifejezése; és
- a döntéssel szembeni kifogás benyújtása.
Mikor, kinek és milyen gyorsan kell bejelenteni az adatvédelmi incidenst?
Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az incidens a tudomására jutott, bejelenti azt az 55. cikk alapján illetékes felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha az incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.
A később tett bejelentéshez mellékelni kell a késedelem igazolására szolgáló indokokat. Az adatfeldolgozó indokolatlan késedelem nélkül bejelenti az incidenst az adatkezelőnek.
Ha az incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül az érintettet is tájékoztatja, kivéve, ha a 34. cikk (3) bekezdésében foglalt valamely feltétel teljesül.
Az adatkezelő minden incidenst nyilvántart.
Minden vállalkozásnak nyilvántartást kell vezetnie az adatkezelésről?
Nem mindegyiknek. Minden adatkezelő nyilvántartást vezet a felelőssége alá tartozó adatkezelési tevékenységekről, és minden adatfeldolgozó az adatkezelő nevében végzett adatkezelési tevékenységek valamennyi kategóriájáról.
A nyilvántartást írásban, ideértve az elektronikus formátumot is, kell vezetni, és kérésre a felügyeleti hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
Ez nem vonatkozik a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozásra vagy szervezetre, kivéve, ha az általa végzett adatkezelés:
- valószínűsíthetően kockázattal jár az érintettek jogaira és szabadságaira nézve;
- nem alkalmi jellegű; vagy
- kiterjed a személyes adatok különleges kategóriáinak vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatoknak a kezelésére.
Kinek kell adatvédelmi tisztviselő?
Az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki, ha:
- az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat; vagy
- fő tevékenységeik olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé, vagy a személyes adatok különleges kategóriáinak és a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatoknak a nagy számban történő kezelését.
Más esetekben kijelölhetnek adatvédelmi tisztviselőt, és ha az uniós vagy tagállami jog előírja, kötelesek kijelölni.
Az angol változat c) pontja a 2018. május 23-i helyesbítés (HL L 127., 2. o.) óta „or” (angol szöveg) kötőszót tartalmaz; az eredetileg közzétett angol szöveg „and” volt. A magyar változat c) pontjában a helyesbítés előtt és után is „és” áll.
Mikor van szükség adatvédelmi hatásvizsgálatra?
Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez.
Hatásvizsgálatra különösen a következő esetekben van szükség:
- személyes jellemzők automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló, módszeres és kiterjedt értékelése, amelyre joghatással járó vagy hasonlóan jelentős hatású döntések épülnek;
- a személyes adatok különleges kategóriáinak vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatoknak a nagy számban történő kezelése; és
- nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése.
A felügyeleti hatóságok jegyzéket tesznek közzé azokról az adatkezelési műveletekről, amelyekre hatásvizsgálatot kell végezni.
Továbbíthatók-e személyes adatok az Egyesült Államokba vagy más harmadik országokba?
A cikkek egyetlen országot sem neveznek meg; minden harmadik országra és nemzetközi szervezetre ugyanazok a feltételek vonatkoznak.
Az adattovábbításra akkor kerülhet sor, ha a Bizottság megállapította, hogy az adott ország, annak valamely területe vagy meghatározott ágazata, illetve a nemzetközi szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít.
Ilyen határozat hiányában az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak megfelelő garanciákat kell nyújtania, például kötelező erejű vállalati szabályokat vagy általános adatvédelmi kikötéseket, és az érintettek számára érvényesíthető jogoknak és hatékony jogorvoslati lehetőségeknek kell rendelkezésre állniuk.
Ha egyik sincs meg, adattovábbításra csak a 49. cikkben meghatározott valamely eltérés alapján kerülhet sor, például az érintett kifejezett hozzájárulásával, miután tájékoztatták a lehetséges kockázatokról.
Ki érvényesíti a GDPR-t?
Minden tagállam előírja, hogy a rendelet alkalmazásának ellenőrzéséért egy vagy több független közhatalmi szerv, a „felügyeleti hatóság” felel.
Mindegyik a saját tagállamának területén jár el; feladatai közé tartozik a rendelet alkalmazásának ellenőrzése és kikényszerítése, valamint a panaszok kezelése, hatáskörei közé pedig a közigazgatási bírság kiszabása.
Határokon átnyúló adatkezelés esetén a tevékenységi központ vagy az egyetlen tevékenységi hely szerinti hatóság jár el fő felügyeleti hatóságként.
Az Európai Adatvédelmi Testület, amely minden tagállam egy-egy felügyeleti hatóságának vezetőjéből és az európai adatvédelmi biztosból áll, biztosítja a rendelet egységes alkalmazását. Az érintettek bírósághoz is fordulhatnak.
Hol tehetek panaszt?
Minden érintett, aki úgy ítéli meg, hogy a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a rendeletet, panaszt tehet egy felügyeleti hatóságnál, különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban.
A hatóság tájékoztatja az érintettet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről. Ha az illetékes hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet, az érintett bírósághoz fordulhat vele szemben.
Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szemben is lehet bírósághoz fordulni, és nonprofit szervezet is megbízható az érintett nevében való eljárással.
Milyen magas lehet a bírság?
A közigazgatási bírságnak minden egyes esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie.
A 83. cikk (4) bekezdésében felsorolt jogsértések, például az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak a 8., 11., 25–39., 42. és 43. cikk szerinti kötelezettségei megsértése legfeljebb 10 000 000 EUR összegű bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2 %-át kitevő összeggel sújtható, a kettő közül a magasabb összeggel.
A 83. cikk (5) és (6) bekezdésében említett jogsértések, például az alapelvek, az érintettek jogai, az adattovábbítás szabályai megsértése és a hatósági utasítás be nem tartása legfeljebb 20 000 000 EUR összegű bírsággal, illetve a vállalkozások esetében legfeljebb 4 %-kal sújtható, a kettő közül a magasabb összeggel.
Követelhetek-e kártérítést?
Minden olyan személy, aki a rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól kártérítésre jogosult.
Az adatkezelésben érintett adatkezelő felelősséggel tartozik a rendeletet sértő adatkezelés által okozott kárért; az adatfeldolgozó csak akkor, ha nem tartotta be a kifejezetten az adatfeldolgozókat terhelő kötelezettségeket, vagy ha az adatkezelő jogszerű utasításait figyelmen kívül hagyta vagy azokkal ellentétesen járt el.
Bármelyikük mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.
A Bíróság értelmezte ezt a rendelkezést; a cikk oldalán az Ítélkezési gyakorlat hivatkozás vezet az ítéleteihez.
Rendelet vagy irányelv a GDPR, és számít-e még a nemzeti jog?
Rendelet: az (EU) 2016/679 rendelet. Záró formulája szerint teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
A nemzeti jognak ott van szerepe, ahol a rendelet teret hagy neki vagy szabályozást kér tőle. A tagállamok például:
- kiigazíthatják a jogi kötelezettségen vagy közfeladaton alapuló adatkezelés szabályait;
- a gyermek hozzájárulására vonatkozó korhatárt leszállíthatják, de legfeljebb 13 évre;
- kötelesek összeegyeztetni az adatvédelmet a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal; és
- kötelesek megállapítani a további szankciókra vonatkozó szabályokat.
Minden tagállam a saját felügyeleti hatóságáról is gondoskodik.
Mióta alkalmazandó a GDPR, és mit váltott fel?
2018. május 25-től alkalmazandó. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lépett hatályba. A 95/46/EK irányelvet 2018. május 25-i hatállyal hatályon kívül helyezte. Az irányelvre történő hivatkozásokat a rendeletre történő hivatkozásnak, az irányelv 29. cikke által létrehozott munkacsoportra történő hivatkozásokat pedig az Európai Adatvédelmi Testületre történő hivatkozásnak kell tekinteni.
Mi az egyablakos ügyintézés (one-stop-shop)?
A cikkek nem használják ezt a kifejezést; a (127) és a (128) preambulumbekezdés angol szövege a fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság közötti együttműködésre a „one-stop-shop mechanism” (angol szöveg) kifejezést használja; a magyar szöveg ugyanott az „egységességi mechanizmus” kifejezést, illetve a (128) preambulumbekezdésben „az együttműködést és egységességi mechanizmusra” vonatkozó szabályokat említi.
A cikkek szerint az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi központja vagy egyetlen tevékenységi helye szerinti felügyeleti hatóság jogosult fő felügyeleti hatóságként eljárni a határokon átnyúló adatkezelése tekintetében, a 60. cikk szerinti eljárással összhangban, és az adott adatkezelés tekintetében ő az egyetlen kapcsolattartója.
Az olyan ügyben, amely csak a saját tagállamát érinti, más hatóság is eljárhat, kivéve, ha a fő felügyeleti hatóság úgy dönt, hogy maga jár el az ügyben. A szabályok nem alkalmazandók a közhatalmi szervek vagy a 6. cikk (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján eljáró magánszervek által végzett adatkezelésre.
Vonatkozik-e a GDPR az újságírókra és a kutatókra?
Igen, a kivételekre is teret hagyva. A tagállamok jogszabályban összeegyeztetik az adatvédelmet a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, és az újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett adatkezelésre kivételeket vagy eltéréseket határoznak meg a II–VII. és a IX. fejezet alól, ha ezek a kettő összeegyeztetéséhez szükségesek.
A tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból végzett adatkezelésre megfelelő garanciák vonatkoznak; az uniós vagy a tagállami jog eltérést állapíthat meg a 15., 16., 18. és 21. cikkben említett jogok alól, amennyiben e jogok valószínűsíthetően lehetetlenné tennék vagy komolyan veszélyeztetnék a konkrét célok elérését, és az eltérések szükségesek.