A hozzájárulás a 6. cikk (1) bekezdése szerinti jogalapok egyike. Fogalmát a 4. cikk 11. pontja határozza meg; feltételeit a 7. cikk állapítja meg, többek között azt, hogy az adatkezelőnek igazolnia kell tudnia, és hogy a hozzájárulás visszavonható.
A 4. cikk 11. pontja szerint „az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.
Ha az érintett a hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozatban adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől egyértelműen megkülönböztethető módon, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel kell előadni, és a nyilatkozat e rendeletet sértő része nem bír kötelező erővel.
Az érintett a hozzájárulását bármikor visszavonhatja, és erről a hozzájárulás megadása előtt tájékoztatni kell; a visszavonásnak ugyanolyan egyszerűnek kell lennie, mint a megadásnak, és nem érinti a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.
Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni egyebek mellett azt, hogy a szerződés teljesítésének – beleértve a szolgáltatás nyújtását is – feltételéül szabták-e az olyan adatkezeléshez való hozzájárulást, amely a szerződés teljesítéséhez nem szükséges.
Az egy vagy több konkrét célhoz adott kifejezett hozzájárulás feloldja a személyes adatok különleges kategóriái kezelésének tilalmát, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog úgy rendelkezik, hogy a tilalom az érintett hozzájárulásával nem oldható fel.
Ha az érintett visszavonja az adatkezelés alapjául szolgáló hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja, az érintett jogosult az adatok törlésére.
Hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén az adatkezelőnek igazolnia kell a hozzájárulást, az írásbeli kérelemnek egyértelműen el kell különülnie, a hozzájárulás ugyanolyan egyszerűen visszavonható, mint megadható, és ha a szerződést szükségtelen hozzájáruláshoz kötik, az nagy súllyal szól az önkéntesség ellen.A jogi aktus képekben
A 4. cikk 26 pontban határozza meg a rendelet fogalmait.
A „személyes adat” „azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ”; az „adatkezelő” önállóan vagy másokkal együtt meghatározza az adatkezelés céljait és eszközeit, az „adatfeldolgozó” pedig az adatkezelő nevében kezel személyes adatokat.
További meghatározott fogalmak többek között: „adatkezelés”, „profilalkotás”, „álnevesítés”, „az érintett hozzájárulása”, „adatvédelmi incidens”, „genetikai adat”, „biometrikus adat”, „egészségügyi adat”, „tevékenységi központ” és „személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése”.
A személyes adatok természetes személyre, az érintettre vonatkoznak; az adatkezelő meghatározza kezelésük céljait és eszközeit, az adatfeldolgozó pedig az adatkezelő nevében kezeli őket.A jogi aktus képekben
Az adatkezelés csak akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az egyik jogalap fennáll:
a) hozzájárulás egy vagy több konkrét célból;
b) az érintettel kötött szerződés teljesítéséhez szükséges (vagy a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez);
c) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
d) az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;
e) közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; vagy
f) az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.
A jogos érdekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, különösen, ha az érintett gyermek, és erre a jogalapra a közhatalmi szervek feladataik ellátása során nem hivatkozhatnak.
A c) és az e) pont szerinti adatkezelés jogalapját az uniós vagy a tagállami jog állapítja meg, amelyet a tagállamok pontosabban meghatározhatnak.
Az adatkezelés csak akkor jogszerű, ha hat jogalap közül legalább egy fennáll; a jogos érdekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett érdekei, és arra a közhatalmi szervek feladataik ellátása során nem hivatkozhatnak.A jogi aktus képekbenHa az új célú adatkezelés sem hozzájáruláson, sem a 23. cikk (1) bekezdése szerinti jogszabályon nem alapul, az adatkezelő legalább öt szempontot mérlegel annak megállapítására, hogy az új cél összeegyeztethető-e az eredetivel.A jogi aktus képekben
Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett hozzájárult személyes adatainak kezeléséhez.
Ha a hozzájárulást olyan írásbeli nyilatkozatban kérik, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet egyértelműen elkülöníthető, érthető, könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel kell előadni.
Az érintett jogosult hozzájárulását bármikor visszavonni, ugyanolyan egyszerűen, mint ahogyan megadta; a visszavonás nem érinti a korábbi adatkezelés jogszerűségét, és erről az érintettet a hozzájárulás megadása előtt tájékoztatni kell.
Annak megítélésekor, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni többek között azt, hogy a szerződés teljesítésének, ideértve a szolgáltatás nyújtását is, feltételéül szabták-e az olyan adatkezeléshez való hozzájárulást, amely a szerződés teljesítéséhez nem szükséges.
Tilos a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése.
A (2) bekezdés tíz esetben feloldja a tilalmat:
a) kifejezett hozzájárulás, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog ezt kizárja;
b) a foglalkoztatást, a szociális biztonságot és a szociális védelmet szabályozó jog, ha jogszabály vagy garanciákat tartalmazó kollektív szerződés lehetővé teszi;
c) létfontosságú érdek, ha az érintett fizikai vagy jogi cselekvőképtelensége folytán nem képes a hozzájárulását megadni;
d) egyes nonprofit szervezetek, tagjaik és rendszeres kapcsolattartóik tekintetében;
e) az érintett által kifejezetten nyilvánosságra hozott adatok;
f) jogi igények és az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságok;
g) jelentős közérdek;
h) orvostudomány, egészségügyi vagy szociális ellátás;
i) népegészségügy; és
j) archiválás, kutatás vagy statisztika.
A g)–j) pont szerinti esetek mindegyike garanciákat tartalmazó uniós vagy tagállami jogon alapul (az orvostudomány és az ellátás esetében egészségügyi szakemberrel kötött szerződésen is).
A tagállamok a genetikai adatok, a biometrikus adatok vagy az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan további feltételeket, köztük korlátozásokat tarthatnak fenn vagy vezethetnek be.
A személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése tilos, kivéve, ha a 9. cikk (2) bekezdésében felsorolt tíz eset valamelyike fennáll, mindegyik a maga feltételeivel.A jogi aktus képekben
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, ha hat ok valamelyike fennáll, köztük:
a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy kezelték;
az érintett visszavonja hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
az érintett a 21. cikk alapján tiltakozik (a 21. cikk (1) bekezdése alapján csak akkor, ha nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre); vagy
a személyes adatokat jogellenesen kezelték.
Az az adatkezelő, amely nyilvánosságra hozta a személyes adatokat, észszerű lépéseket tesz annak érdekében, hogy az adatokat kezelő más adatkezelőket tájékoztassa a kérelemről.
Ez nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:
a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
jogi kötelezettség teljesítése érdekében;
közérdekű feladat végrehajtása vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében;
népegészségügyi célból;
archiválási, kutatási vagy statisztikai célból, a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételekkel; vagy
jogi igények érvényesítéséhez.
Ha hat ok valamelyike fennáll, az érintett jogosult arra, hogy adatait indokolatlan késedelem nélkül töröljék, kivéve, ha az adatkezelés a 17. cikk (3) bekezdésében felsorolt célok valamelyikéhez szükséges.A jogi aktus képekben