Ugrás a tartalomra
Eureka Általános adatvédelmi rendelet
HU nyelv

Témák

Hozzájárulás

Az Eureka összefoglalója

A hozzájárulás a 6. cikk (1) bekezdése szerinti jogalapok egyike. Fogalmát a 4. cikk 11. pontja határozza meg; feltételeit a 7. cikk állapítja meg, többek között azt, hogy az adatkezelőnek igazolnia kell tudnia, és hogy a hozzájárulás visszavonható.

A hozzájárulás feltételei A hozzájárulás feltételei, ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul. Az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett hozzájárult. Ha a hozzájárulást olyan írásbeli nyilatkozat keretében adják meg, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet a többi ügytől egyértelműen megkülönböztethető módon, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel kell előadni. Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja, és a visszavonást ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint a hozzájárulás megadását; erről az érintettet a hozzájárulás megadása előtt tájékoztatni kell; a visszavonás nem érinti a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. Annak megállapításakor, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni többek között azt a tényt, hogy a szerződés teljesítésének, ideértve a szolgáltatások nyújtását is, feltételéül szabták-e az olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez. ha: az adatkezelés hozzájáruláson alapul az adatkezelő képes legyen igazolni, hogy az érintett hozzájárult más ügyekről is szóló írásbeli nyilatkozatban: a kérelem jól megkülönböztethető, érthető, könnyen hozzáférhető, világos és egyszerű nyelvezetű bármikor, ugyanolyan könnyen visszavonható erről előzetes tájékoztatás; a korábbi adatkezelés jogszerű marad önkéntes-e? kiemelten: a szerződés feltétele-e a hozzá nem szükséges hozzájárulás?
Hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén az adatkezelőnek igazolnia kell a hozzájárulást, az írásbeli kérelemnek egyértelműen el kell különülnie, a hozzájárulás ugyanolyan egyszerűen visszavonható, mint megadható, és ha a szerződést szükségtelen hozzájáruláshoz kötik, az nagy súllyal szól az önkéntesség ellen. A jogi aktus képekben

4. cikk · Fogalommeghatározások

A 4. cikk 26 pontban határozza meg a rendelet fogalmait.

A „személyes adat” „azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ”; az „adatkezelő” önállóan vagy másokkal együtt meghatározza az adatkezelés céljait és eszközeit, az „adatfeldolgozó” pedig az adatkezelő nevében kezel személyes adatokat.

További meghatározott fogalmak többek között: „adatkezelés”, „profilalkotás”, „álnevesítés”, „az érintett hozzájárulása”, „adatvédelmi incidens”, „genetikai adat”, „biometrikus adat”, „egészségügyi adat”, „tevékenységi központ” és „személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése”.

Ki kicsoda? Három szereplő egy sorban. Az érintett, egy személy, azonosított vagy azonosítható természetes személy; személyes adat minden rá vonatkozó információ, amelyet az érintettet és az adatkezelőt összekötő vonalon egy kártya jelez. Az adatkezelő, egy céltábla-jelvényes irodaház, a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. Az adatfeldolgozó, ugyanaz az irodaház fogaskerék-jelvénnyel, az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel; egy vékony nyíl vezet az adatkezelőtől az adatfeldolgozóhoz. Alattuk egy megjegyzés szerint mindkettő lehet bármely természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy egyéb szerv. érintett azonosított vagy azonosítható természetes személy személyes adat adatkezelő meghatározza a célokat, eszközöket adatfeldolgozó adatot kezel az adatkezelő nevében személy, hatóság vagy szerv
A személyes adatok természetes személyre, az érintettre vonatkoznak; az adatkezelő meghatározza kezelésük céljait és eszközeit, az adatfeldolgozó pedig az adatkezelő nevében kezeli őket. A jogi aktus képekben

4. cikk szövege

6. cikk · Az adatkezelés jogszerűsége

Az adatkezelés csak akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az egyik jogalap fennáll:

  1. a) hozzájárulás egy vagy több konkrét célból;
  2. b) az érintettel kötött szerződés teljesítéséhez szükséges (vagy a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez);
  3. c) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
  4. d) az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;
  5. e) közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; vagy
  6. f) az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.

A jogos érdekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, különösen, ha az érintett gyermek, és erre a jogalapra a közhatalmi szervek feladataik ellátása során nem hivatkozhatnak.

A c) és az e) pont szerinti adatkezelés jogalapját az uniós vagy a tagállami jog állapítja meg, amelyet a tagállamok pontosabban meghatározhatnak.

Jogalapok A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább egy jogalap teljesül. a) jogalap: az érintett hozzájárulása egy vagy több konkrét célból. A másik öt jogalap feltétele, hogy az adatkezelés szükséges legyen: olyan szerződés teljesítéséhez, amelyben az érintett az egyik fél, vagy a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez; az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez; az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelméhez; közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához; vagy az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, különösen, ha az érintett gyermek. A jogos érdek nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre. az adatkezelés csak akkor jogszerű, ha legalább egy teljesül hozzájárulás konkrét célokból vagy szükséges: szerződés az érintettel, vagy azt megelőző lépések jogi kötelezettség az adatkezelőre létfontosságú érdek az érintetté vagy más személyé közérdekű feladat vagy közhatalmi jogkör jogos érdek, ha nem szorul háttérbe kivéve: közhatalmi szervek feladatai
Az adatkezelés csak akkor jogszerű, ha hat jogalap közül legalább egy fennáll; a jogos érdekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett érdekei, és arra a közhatalmi szervek feladataik ellátása során nem hivatkozhatnak. A jogi aktus képekben
További adatkezelés más célból További adatkezelés más célból. Az egy célból gyűjtött személyes adatokat más célból kívánják kezelni. Ha ez nem az érintett hozzájárulásán vagy olyan uniós vagy tagállami jogon alapul, amely egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül a 23. cikk (1) bekezdésében említett célok eléréséhez, az adatkezelő annak megállapításához, hogy az új cél összeegyeztethető-e az eredetivel, többek között figyelembe veszi: a) a célok közötti kapcsolatot; b) az adatgyűjtés körülményeit, különösen az érintettek és az adatkezelő közötti kapcsolatot; c) az adatok jellegét, különösen azt, hogy a 9. cikk szerinti különleges kategóriákról vagy a 10. cikk szerinti, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatokról van-e szó; d) az érintettekre nézve lehetséges következményeket; e) a megfelelő garanciákat, amelyek magukban foglalhatják a titkosítást vagy az álnevesítést. gyűjtési cél másik cél Személyes adatok ha: nem hozzájáruláson vagy 23. cikk (1) szerinti jogon alapul összeegyeztethető? az adatkezelő többek között figyelembe veszi: a) a célok közötti kapcsolat b) a gyűjtés körülményei c) az adatok jellege (9., 10. cikk) d) lehetséges következmények az érintettekre e) garanciák, pl. titkosítás vagy álnevesítés
Ha az új célú adatkezelés sem hozzájáruláson, sem a 23. cikk (1) bekezdése szerinti jogszabályon nem alapul, az adatkezelő legalább öt szempontot mérlegel annak megállapítására, hogy az új cél összeegyeztethető-e az eredetivel. A jogi aktus képekben

6. cikk szövege

7. cikk · A hozzájárulás feltételei

Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett hozzájárult személyes adatainak kezeléséhez.

Ha a hozzájárulást olyan írásbeli nyilatkozatban kérik, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet egyértelműen elkülöníthető, érthető, könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel kell előadni.

Az érintett jogosult hozzájárulását bármikor visszavonni, ugyanolyan egyszerűen, mint ahogyan megadta; a visszavonás nem érinti a korábbi adatkezelés jogszerűségét, és erről az érintettet a hozzájárulás megadása előtt tájékoztatni kell.

Annak megítélésekor, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni többek között azt, hogy a szerződés teljesítésének, ideértve a szolgáltatás nyújtását is, feltételéül szabták-e az olyan adatkezeléshez való hozzájárulást, amely a szerződés teljesítéséhez nem szükséges.

7. cikk szövege

9. cikk · A személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése

Tilos a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése.

A (2) bekezdés tíz esetben feloldja a tilalmat:

  1. a) kifejezett hozzájárulás, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog ezt kizárja;
  2. b) a foglalkoztatást, a szociális biztonságot és a szociális védelmet szabályozó jog, ha jogszabály vagy garanciákat tartalmazó kollektív szerződés lehetővé teszi;
  3. c) létfontosságú érdek, ha az érintett fizikai vagy jogi cselekvőképtelensége folytán nem képes a hozzájárulását megadni;
  4. d) egyes nonprofit szervezetek, tagjaik és rendszeres kapcsolattartóik tekintetében;
  5. e) az érintett által kifejezetten nyilvánosságra hozott adatok;
  6. f) jogi igények és az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságok;
  7. g) jelentős közérdek;
  8. h) orvostudomány, egészségügyi vagy szociális ellátás;
  9. i) népegészségügy; és
  10. j) archiválás, kutatás vagy statisztika.

A g)–j) pont szerinti esetek mindegyike garanciákat tartalmazó uniós vagy tagállami jogon alapul (az orvostudomány és az ellátás esetében egészségügyi szakemberrel kötött szerződésen is).

A tagállamok a genetikai adatok, a biometrikus adatok vagy az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan további feltételeket, köztük korlátozásokat tarthatnak fenn vagy vezethetnek be.

A személyes adatok különleges kategóriái A személyes adatok különleges kategóriái. Tilos a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése, kivéve, ha a tíz eset valamelyike fennáll, mindegyik a saját feltételeivel és garanciáival: a) kifejezett hozzájárulás, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog szerint a tilalom nem oldható fel; b) a foglalkoztatást, a szociális biztonságot és a szociális védelmet szabályozó jog, ha jog vagy kollektív szerződés garanciákkal lehetővé teszi; c) létfontosságú érdek, ha az érintett fizikai vagy jogi cselekvőképtelensége folytán nem képes a hozzájárulását megadni; d) politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú nonprofit szervezetek, a tagok, korábbi tagok és rendszeres kapcsolattartók tekintetében; e) az érintett által kifejezetten nyilvánosságra hozott adatok; f) jogi igények, vagy igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságok; g) jelentős közérdek jog alapján; h) megelőző egészségügyi vagy munkahelyi egészségügyi célok, orvosi diagnózis, egészségügyi vagy szociális ellátás; i) népegészségügy; j) közérdekű archiválás, tudományos és történelmi kutatás vagy statisztika. A tagállamok a genetikai adatok, a biometrikus adatok vagy az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan további feltételeket, köztük korlátozásokat tarthatnak fenn vagy vezethetnek be. ezen adatok kezelése tilos faji vagy etnikai származás politikai vélemény vallási vagy világnézeti meggyőződés szakszervezeti tagság genetikai adatok biometrikus adatok egyedi azonosításra egészségügyi adatok szexuális élet vagy irányultság kivéve, ha egy fennáll: mindegyik saját feltételekkel és garanciákkal a) kifejezett hozzájárulás, ha jog nem zárja ki b) foglalkoztatási, szociális biztonsági és védelmi jog c) létfontosságú érdek, ha nem tud hozzájárulni d) nonprofit szervezetek: tagok, kapcsolattartók e) az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozta f) jogi igények; igazságszolgáltató bíróságok g) jelentős közérdek, jog alapján h) orvoslás, egészségügyi, szociális ellátás i) népegészségügy j) archiválás, kutatás, statisztika lehet tagállamok: további feltételek genetikai, biometrikus, egészségügyi adatra
A személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése tilos, kivéve, ha a 9. cikk (2) bekezdésében felsorolt tíz eset valamelyike fennáll, mindegyik a maga feltételeivel. A jogi aktus képekben

9. cikk szövege

17. cikk · A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, ha hat ok valamelyike fennáll, köztük:

  • a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy kezelték;
  • az érintett visszavonja hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
  • az érintett a 21. cikk alapján tiltakozik (a 21. cikk (1) bekezdése alapján csak akkor, ha nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre); vagy
  • a személyes adatokat jogellenesen kezelték.

Az az adatkezelő, amely nyilvánosságra hozta a személyes adatokat, észszerű lépéseket tesz annak érdekében, hogy az adatokat kezelő más adatkezelőket tájékoztassa a kérelemről.

Ez nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

  • a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
  • jogi kötelezettség teljesítése érdekében;
  • közérdekű feladat végrehajtása vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében;
  • népegészségügyi célból;
  • archiválási, kutatási vagy statisztikai célból, a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételekkel; vagy
  • jogi igények érvényesítéséhez.
A törléshez való jog Ha a hat ok valamelyike fennáll, az érintett kérheti, hogy az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat: a) az adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy kezelték; b) az érintett visszavonja hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik a közvetlen üzletszerzés ellen; d) az adatkezelés jogellenes; e) az uniós vagy tagállami jog szerinti jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell az adatokat; f) az adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatban került sor. Nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlásához, jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy közérdekű, illetve közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához, népegészségügyi célból, archiválási, kutatási vagy statisztikai célból, ha a törlés valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné e célok elérését, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez. ha: egy ok fennáll a) már nem szükséges a célokhoz b) hozzájárulás visszavonva és nincs más jogalap c) tiltakozás (21. cikk) nincs elsőbbséget élvező ok, vagy közvetlen üzletszerzés d) jogellenes kezelés e) jogi kötelezettség törlésre uniós vagy tagállami jog szerint f) 8. cikk (1): információs társadalommal összefüggő szolgáltatás gyermeknek törlés indokolatlan késés nélkül kivéve: ha az adatkezelés szükséges: véleménynyilvánítás és tájékozódás, jogi kötelezettség vagy közérdekű feladat, népegészségügy vagy jogi igények, archiválás, kutatás, statisztika, ha a törlés komolyan veszélyeztetné ezeket
Ha hat ok valamelyike fennáll, az érintett jogosult arra, hogy adatait indokolatlan késedelem nélkül töröljék, kivéve, ha az adatkezelés a 17. cikk (3) bekezdésében felsorolt célok valamelyikéhez szükséges. A jogi aktus képekben

17. cikk szövege

Preambulumbekezdések

  1. 32
  2. 42
  3. 43
Az Eureka hozzáadja a hivatkozásokat és a fogalommeghatározásokat…